A látványos trófeákhoz mindenkor emlékezetes élmény kapcsolódik | www.bicskemuvhaz.hu

A látványos trófeákhoz mindenkor emlékezetes élmény kapcsolódik


A vadász és a vad küzdelme ősi érzeteket kelt, s egyben felelősséget is hordoz

Fenyőágak között szarvasok, őzek és vaddisznók trófeái sorakoznak az állványon. A bicskei napokon vadászati kiállítás nyílt a művelődési központban.

A mányi Sajgóvölgyi Vadásztársaság 1990-ben alakult, az ő vadászaik zsákmányaiból nyílt látványos kamarakiállítás a bicskei művelődési központban. A tradicionális vadászati tevékenység ősi hagyomány, kiváltságosok vadászhattak évszázadokon át, királyok, nemesek privilégiuma volt, majd a szocializmus diszkrét bája is belengte rítusait. Időközben tudomány és szakma is lett a vadászat, újabban a természet- és környezetvédők s az állatvédők össze-összecsapnak felette. A kiállítást Bárányos József és Rozovits Márton rakta össze, mindketten vadászok, s mindenkor állnak elébe mindenféle morális, etikai kérdésnek a témában. Székely István, a Sajgóvölgye Vadásztársaság elnöke köszöntötte a közönséget, s Bertóti Béla Mócsy- és Széchenyi Viktor-díjas nyugalmazott állatorvos – aki 1965-től maga is hivatásos vadász – nyitotta meg a sajátos tárlatot.

Minden trófeához élmény kapcsolódik, a vadász és a vad küzdelme előzi meg, s szigorú szabályok kötik a tevékenységet, szögezte le Bertóti Béla. A köztiszteletben álló szakember a haszon- és háziállatok orvosa volt hosszú évtizedeken át, a vadászatba azonban szinte beleszületett, osztotta meg élményeit. Édesapja országos fővadász volt, vadászati szakíró, több könyve jelent meg irodalmi stílusban a vadakról s ezen ősi tevékenységről. Gödöllőn tanított s fia tanúsága szerint úgy tudta utánozni az őzsuta hangját, hogy az őzbakot is meg tudta téveszteni vele!

Magyarországon világszerte elismert a gímszarvasállomány, jelentős a dámszarvas, vaddisznó, muflon, ám az apróvadas állomány ugyancsak lecsökkent. A 200 ezer hivatásos magyar vadász vadgondozást is végez, s nem győzik hangsúlyozni, a megváltozott természeti körülmények között a megborult vadegyensúlyt igyekeznek javítani. A felsorolt nagyvadaknak nincs természetes ellenségük, a felszaporodott egyedeknek nem jut elegendő élőhely és táplálék. Ezt csak szakszerű vadászattal képesek ellensúlyozni, hangsúlyozta Bertóti Béla. A fácán, mezei nyúl, fogoly megfogyatkozása az agrárkultúra jellegéből fakad: sok a nagytábla, nem kedvez az apróvadaknak ez a gazdálkodási forma.

Bárányos József, A bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola igazgatója fiatal korától szenvedélyes vadász. A kiállítás idején iskolás gyerekeknek is tart előadást a vadászatról, a biológiai, történelmi vonatkozásokról, érdekes magyarázatokkal szolgál a trófeákról. A vadászat nem vérengzés és nem kegyetlenség, szögezi le, ám elismeri, a férfiak többségének évezredes szenvedélye ez. A vad az állam tulajdona, s ezerféle szabállyal néz szembe mind a hazai, mind a külföldi vadász. A szarvas agancsa a leggyorsabban növekvő élő szövet, mutatja tanárként, mag magyaráz. A bicskei kiállításon a legértékesebb kapitális trófea az 580 gramm súlyú őzagancs, amely 2,5 millió forint eszmei értékkel bír, s a két, milliós értékű szarvasagancs, amelyek egy kilenc és egy tizenkét éves kilőtt szarvas fejét ékesítették.

Megjelent a Fejér Megyei Hírlapban 2018. május 25-én. Szerző: Zsohár Melinda